Kösem a sorozatban több esküt is letesz bizonyos részenként felosztva, ám, amelyről ebben a modulban írni fogok, az személyes kedvencem az 1. évad 25. epizódjából. Ezt az eskürészt akkor teszi le, amikor Safiye szultánával az apja halála miatt összetűzésbe kerül (hisz tudjuk, hogy Safiye megmérgeztette a szultána apját, mert az ellene fordult). Kösem tajtékzó dühében megfogoadja, hogy mindent elvesz a néhai validétől, amihez híven ragaszkodik, többek közt az ékszereit. Amint megtudja, hogy Safiye minden bizonyítékot eltakarított a gyilkosság után, kiront Safiyétől, és akkor eldönti, hogy megkeményíti szívét, és elleneállóvá válik minden fájdalommal szemben. Az esküből a kedvenc részemet félkövér-dőlt kiemeléssel jelölöm ki nektek majd. :)

Az eskü szövege az alábbiakban olvasható:

Kösem vagyok, esküt teszek.
Többé senki nem okoz nekem fájdalmat!
Többé senki nem tud bántani! Letöröm a kezet, mely szeretteimnek ártana.
Vihar vagyok; a perzselő Nap; a gyilkos jég; az áradó özönvíz. Kösem vagyok.
Egy csodálatos élet, szerelem és hatalom első lépéseit teszem. Hosszú út áll előttem, szakadékokkal és tajtékzó tengerekkel teli. Jövök, mindennek ellenére. Kösem vagyok.
Lássa, és legyen tanum mindenki: ég és föld, barát és ellen, hallja meg mindenki! Megesküszöm, hogy olyan hatalomra teszek szert, hogy, amíg világ a világ, nem lesz a Föld kerekén nálam erősebb szultána.